13. fejezet

Nathan szemszöge

/este 21:53/

Fekszek az ágyban. Korom sötét van a szobámba. Aludni próbálok, de nem megy. Kattog az agyam. Vajon Chelsea elkezdte már olvasni a naplómat? Remélem igen, mert szeretnék minél hamarabb találkozni vele.... Majd elkezdett búgni a telefonom. Érte nyúltam. A kijelzőn Louis neve állt. Ez mit akar? - tettem fel magamban a kérdést.

- Szia! - vettem fel.

- Szia! Jessica üzeni, hogy a barátnőd itt ül egy padon és sír.

Ahogy kimondta ezeket a szavakat. Kipattantak a szemeim. Egyből kikeltem az ágyból és felkapcsoltam a villanyt.

- Hol? - kérdeztem és már húztam fel magamra a nadrágom.

- Hát tőletek fordulj le balra, gyere egyenesen és meglátsz minket.

- Rendben. Pár perc és ott vagyok! - nyomtam ki és kaptam fel a földről egy tiszta pólót.

Mentem ki a szobámból és közben magamra kaptam a felsőm. Lerobogtam a lépcsőn. Leakasztottam a kulcsom és gyors lépéssel elindult balra. Mi baja lehet Chelsnek? Te jó ég! Mi történhetett vele? Cikáztak a kérdések bennem. Remélem nem bántotta senki. Majd egyre gyorsabban mentem és megpillantottam egy elég magas, sötét alakot. Ez Louis lesz. Még gyorsabban szedtem a lábaimat, szinte kocogtam. Amint odaértem azt láttam, hogy Jessica öleli Chelseat. Mikor Jess megpillantott egyből felállt.

- Nem tudom mi baja... Beszélj vele! - mondta és odébb álltak Louisszal.

- Chelsea, mi baj? - guggoltam le elé és az arcát a kezembe vettem.

Ahogy megpillantottam kisírt szemeit, rossz érzés fogott el. Nem volt jó így látni.

- Bántott valaki? - néztem a könnyes szemébe.

Nem tudom, meddig bírom így nézni, nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy én se sírjam el magam.

- Nem - rázta a fejét.

Ilyenkor egy nagyobb kő esett le a szívemről, de még mindig nem tudom mi baja. Majd éreztem, hogy kezd elzsibbadni a lábam, így felültem a padra Chelsea mellé. A válla felett átraktam a jobb kezem és magamhoz húztam.

- Sajnálom - mondta és átölelt. - É-é-én nem tudtam, hogy ilyen rossz volt neked.

Ezek szerint végig olvasta a naplómat. Tudom, köcsögül hangzik, de örülök, hogy csak ennyi a baj.

- Nincs semmi baj - nyomtam egy puszit a feje búbjára. - Ez már elmúlt, nem tudok rajta változtatni. Viszont most az a fontos, hogy te itt vagy nekem - kulcsoltam össze a kezünket a mellkasomon. - Hiányoztál nagyon - szorítottam egyet az ölelésemen.

- Te is nekem - nyomott egy puszit a kezemre. - Gázul nézek ki? - nézett fel rám.

- Nem, te mindig gyönyörű vagy - engedtem el összekulcsolt kezünket és a hüvelykujjammal végig simítottam arcélén.

Majd egy apró csókot leheltem ajkaira.

- Remélem nem gondoltad azt, hogy haza engedlek, így! - mondtam.

- Azt akarod, hogy veled aludjak? - húzódott mosolyra a szája.

- Akkor, ha te is akarod. Csak gondoltam jobb téged ölelgetni, mint a párnám - simogattam az arcát.

- De Nath...

- Jó-Jó-Jó. Tudom túl korai - vágtam a szavába.

- Had fejezzem már be - tette a mutatóujját a számra és folytatta. - Azt akartam mondani, hogy adnod kéne egy pólót, amit behúzhatok - mosolygott rám gonoszul.

Chelsea mindig meglep. Most is azt gondoltam, hogy azt fogja mondani, hogy nem. Nem tudom, miért hiszem mindig azt, hogy el fog utasítani. Próbálok, lassan közeledni felé nem akarom, hogy túlnyomulósnak higgyen. Majd felállt Chels. Én is így tettem. A kezem a derekára csúsztattam, ő is az enyémre és elindultunk vissza hozzám. Ahogy sétáltunk egymás mellett, úgy éreztem magam, mint egy álomban. Ahol a herceg megtalálja a hercegnőjét. Lassan 3 hete ismerem és mégis milyen hamar a szívembe lopta magát. Talán már szeretem is, de még nem tudom biztosra mondani. Ha ránézek egy angyalt látok, némi gonoszsággal fűszerezve. De ez engem zavar, nekem úgy jó, ahogy van. Nem akarom megváltoztatni, mert akkor nem önmagáért tudnám szeretni. Majd bementünk a kapun, be a házba. Levettük a cipőnket és próbáltunk minél halkabban felmenni a szobámba. Chelsea a kezembe adta a naplóm. Majd a tükrömhöz sétált és rendbe szedte magát. Én meg visszaraktam a helyére a naplóm és leültem az ágyra. Istenem, ez is milyen édes tőle, ahogy ott áll a tükröm előtt.

- Lefürödhetsz, ha akarsz - ajánlottam föl.

- Rendben az jó lenne - pillantott rám a tükörből.

Felálltam. Odamentem a szekrényemhez. Kinyitottam az ajtaját.

- Válasz! - támasztottam a szekrényajtót.

Mivel tartozok neki egy pólóval, amit behúzhat. Chelsea idesétált és elkezdte nézni a felhozatalt. Csak ne olyat válasszon, amit szeretek, mert nem szívesen válnék meg tőle. Kivette a lila, robotos felsőmet. Majd rám pillantott kérdően. Kigondolta volna, hogy nem olyan felsőt fog választani, amit szeretek. Én csak elhúztam a számát és ráztam a fejem, hogy nem. Ő elszomorodott és visszarakta majd tovább keresgélt. Majd kivett egy piros, 'kepp calm because i'm too lazy' feliratú pólót. Régen volt rajtam szinte már el is felejtettem, hogy van ilyenem.

- Ez a tiéd lehet - mondtam és becsuktam a szekrényajtót. - Gyere, megmutatom a fürdőt - fogtam meg a kezét és elvezettem a fürdőszobába.

Megmutattam neki mi hol van. Nyomtam egy apró puszit az arcára és magára hagytam. Visszamentem a szobámba. Leültem az ágyra. Kihúztam alóla a laptopomat és bekapcsoltam. Felmentem netre, azon belül pedig twitterre. Az előző profilomat felfüggesztették, így kénytelen voltam csinálni egy másikat. Nem igazán szoktam sokat tweetelni, de mégis van 15956 követőm. Ahogy bejött a twitter láttam, hogy Dave megosztott egy képet.  

@DaveGraig: Csajok tetszik vagy gyúrjak még egy kicsit? :P

 Lányok ne higgyetek neki PS - szóltam hozzá. Majd beírtam a keresőbe, hogy ChelseaLawson. Rámentem a profiljára és elkezdtem nézni a képeit. Mindegyik képen fantasztikusan nézett ki. Több sztárral is volt közös képe. Szép sorban elkezdtem RT-zni. Volt Liam Paynenel, az Union Jvel, Justin Bieberrel, Ian Somerhalderrel is képe, de ami a legjobban meglepett Tommal is. 2014. március 24-én készült... 

@ChelseaLawson: OMG! Nem hiszem el, hogy találkoztam veled @TomTheWanted

Majd nyitódott a szobám ajtaja... Ő lépett be rajta a ruháját szorongatta a kezében és a pólóm volt rajta. Csak egy kicsit volt nagy rá. Az ujja a könyökéig ért. A hossza pedig megegyezett egy miniruhájéval. Mit ne mondjak jól nézett ki.

- Ezt hova rakjam? - kérdezte és megemelte a kezében lévő ruhákat.

Ezáltal feljebb csúszott a póló rajta és kivillant zöld bugyija. Azonnal elkaptam onnan a tekintetemet és leraktam a földre a laptopot és felálltam.

- Rakd, oda ahova akarod - mondtam.

Ő pedig lerakta az asztalra. Elé léptem.

- Jól áll a pólóm - tettem a kezem a derekára és magamhoz húztam.

- Valóban? - nézett fel rám a szép szemeivel.

Mosolyogva bólogattam, hogy igen. Közelebb hajoltam és megcsókoltam. Csókom egyszerre volt gyöngéd és csábító. Chelsea beletúrt a hajamba és hozzám simult. Elfeledkeztem mindenről, megszűnt körülöttem a világ. Egész lényemmel csak ezt a csókot éreztem, semmi mást. Óvatosan lépkedtem hátra fele. Az ágy előtt megálltam és elválltak ajkaink. Szépen lassan kinyitottam a szemem. A tenyeremet végighúztam a vállán, és végül egy mozdulattal az ágyra fektettem Chelseat. Ő rémülten rám nézett. Szegény biztos azt gondolja, hogy meg akarom fektetni, pedig meg se fordult a fejemben ilyen.

- Még friss a kapcsolatunk nem rontanám el azzal - mondtam.

Miközben félig rajta feküdtem és remegő ujjakkal kisimítottam egy tincset az arcából.

- Ezt jó hallani - mondta.

Majd Chels a kezét a tarkómra csúsztatta és maga felé húzott. Addig, amíg ajkaink össze nem érték. Felkutattam a szája minden zugát, finoman szívtam ajkait és a nyelvét. A csók nem is egy, de több örökkévalóságig tartott.

- A csókod olyan számomra, mint a drog. Függővé tesz. Nem bírok leállni egyre többet, akarok - húztam végig a mutatóujjam a száján.

Majd kigurult alólam. Lenyúlt a laptopért és az ölébe rakta. Majd felültem. Megöleltem hátulról. A kezemet összekulcsoltam a hasánál. A fejemet pedig a vállára raktam.

- Te most a Tommal lévő közös képemet nézted? - nézett rám.

- Pont akkor jöttél be mikor ezt néztem. És hogy-hogy van vele képed? - kérdeztem rá.

- Hát az úgy volt, hogy épp L.A.-ben voltam összefutottam vele meg a barátnőjével. Én meg nem hagytam ki a lehetőséget, csináltam vele egy képet - mesélte.

- Szereted a zenéjüket? - kérdeztem meglepődve.

- Pontosítok szerettem, addig, amíg te is a bandába voltál - kezdte el simogatni a kezemet.

- Ezt eddig nem is mondtad.

- Nem akartam, hogy azt hidd, hogy csak a neved miatt jövök össze veled - mondta lefele nézve és az ujjaival kezdett el babrálni.

Szóval én voltam a kedvence. Engem nem zavar, hogy bírta anno a zenénket. Szerintem tök cuki, ahogy lereagálta ezt a helyzetet és az se zavar, hogy úgy mond egy volt fannal vagyok együtt.

- Csinálunk képet? - kérdeztem hirtelen ötletből.

- Most? Hogy nézek már ki? - kérdezte és a kezét az arca elé tette.

- Iszonyat dögösen - szedtem le a kezét az arca elől. - Létszi! Szeretnék dicsekedni, hogy milyen szép barátnőm van, és ha hiányzol, egy fokkal közelebb érezzelek magamhoz - mondtam.

Letettem tálcára a twittert és megnyitottam a webkamerát.

- Jó, de várjál, átülök.

Rakta ki az öléből a laptopot és féloldalasan beleült az ölembe. Egyik kezét átrakta a nyakamon a másikat a mellkasomon pihentette. Magunk elé húztam a laptopot és sorra készültek a képek. Eléggé el is telt vele az idő olyan éjfél körül lehetett.

- Álmos vagy? - kérdeztem, mert láttam, hogy már alig bírja nyitva tartani a szemét.

- Aham - rázta a fejét.

Én kikapcsoltam a laptopot és visszaraktam az ágy alá.

- Remélem nem gond, hogy alsónadrágban fogok aludni, de ha akarod, felveszek valamit, ha zavar - húztam féloldalas mosolyra a számat és közben a hajamat túrtam.

- Ezt most komoly megkérdezted? - nézett rám döbbenten. - Persze, hogy nem baj - mosolygott rám édesen.

Én csak visszamosolyogtam rá, hogy vettem a lapot. Majd kibújtam a pólómból és közben éreztem magamon Chelsea tekintetét. Bárcsak gondolatolvasó lennék, mert akkor most tudnám, hogy mi jár a fejében. Amint elképzeltem, hogy mit gondolhat egyből mosolyra húzódott a szám. Majd kigomboltam a nadrágomat, lehúztam a cipzárt és levettem. Viszont azt el is felejtettem, hogy supermanes boxer van rajtam. Most nem tudom eldönteni, hogy ciki vagy vicces. Chelsea feje nem árult el semmit. Befeküdtem féloldalasan az ágyba. Én meg akartam kérdezi, hogy szeretne aludni. Mikor a kezét a vállamra tette és hanyatt fektetett. Ő meg hozzám bújt és a fejét a mellkasomra helyezte. A jobb kezemmel leoltottam a kisvillanyt. Majd a derekánál fogva magamhoz öleltem.

- Aludj jól - nyomtam egy puszit a fejére.

- Te is - nyomott egy puszit a mellkasomra.